Egyszerű lenne
2010.10.07. 11:21
Azt gondolom Drágám, hogy minden problémánk és annak megoldása összesűríthető az alábbi párbeszédbe:
- Férj: Tudom Drágám, hogy nehéz napod volt ma, ülj le pihenj egy kicsit, én addig játszom a gyerekekkel, készítek vacsorát és elpakolgatok a lakásban. Este pedig elmesélem, hogy mit találtam ki a hétvégére, biztos nagyon fogsz örülni Te is és a kölykök is.
- Feleség: Köszönöm. Bár ma nincs kedvem a szeretkezéshez, tudom, hogy Te ma is vágysz a kielégülésre. Ezért ha elaludtak a kölyök, egy kis gyors kényeztetéssel kielégítem a vágyaidat, de azt kérem, hogy utána feküdj mellém, ölelj magadhoz szorosan, dédelgess egy kicsit, mert akkor minden gondomat elfelejtem.
Ennyi. 3 db mondat. Nagyon egyszerű leírni, de kivitelezni lehetetnelnek tűnik számomra. De minthogy optimista ember vagyok azt mondom: ez az elérendő cél. Valaki tud nekem segíteni hogyan érhetem el?
Én azt gondolom talán értem és sejtem, hogy Te mikor mire vágysz, és igyekszem is úgy viselkedni, hogy a kedvedben járjak és boldoggá tegyelek. De azt nem tudom, hogy Te ismered-e az én vágyaimat. Ennyi év után feltételezem, hogy igen, részben legalább is biztosan. Már csak azért is, mert az év vágyaim viszonylag egyszerűek, és jól megfogalmazhatóak.
Viszont akkor nem értem, hogy miért hagysz szenvedni és folyamatosan csak vágyakozni? Mondtam már neked, hogy sokszor van az az érzésem, hogy a vágyaim kielégítése egyfajta ritka jutalom a részedről, amit ki kell érdemelmen. A jutalom elmaradása pedig a folyamatos kielégítetlenség érzése mellé még egyfajta szégyenérzetet is társít a férfiúi önérzetemen esett megaláztatás miatt és ez a két érzés rettenetesen könnyen haraggá alakul. És ezt nagyon nehezen folytom magamba, amit látsz is rajtam.
Én úgy érzem, annyira kevés kellene csak, hogy felhőtlenül boldogok legyünk. De jelen pillanatban még beszélni sem tudunk erről a problémáról. De türelmes vagyok. És optimista.
Csak nem tudom hogyan tovább...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vadrózsabokor 2010.10.22. 12:49:54
A feleség ezek után nem jutalomból kényeztet (ezzel "letudva" azt, amit alapból meg sem kellene köszönni, mert természetesnek kellene lennie), hanem önmagától, önmagáért...
