Már sok
2010.10.29. 11:19
Ez a négy nap eléggé megviselt. Gyakorlatilag hét délután óta folyamatosan lázas vagyok, a rekord szerda este volt, amikor közel hat órán keresztül 39,5 és 39,9 között mászkált a testhőmérsékletem. Egy-egy napos levertség annyira nem szokott megviselni, de az, hogy már negyedik napja gyakorlatilag felkelni sincs erőm, az már engem is kikészít.
A tehetetlenség az ami megvisel. Az, hogy nem tudok segíteni Neked Drágám, miközben látom, hogy mennyire fáradt vagy de ezzel együtt mennyit vesződsz a büdös rossz kölykökkel és emellett még engem is ápolni kell. Tudom, hogy szívesen teszed, a türelmetlenség és a keserűség inkább a fáradtságnak szól, de akkor is rossz érzés. Szívem szerint elmennék valahová, hogy egyedül gyógyuljak, de ez képtelenség, mert ezzel rajtad nem segítenék, meg magamon se.
Mondják, hogy a férfiak nagyon rossz betegek, mert elhagyják magukat és a legkisebb esteben is a halálukon vannak. Én mindíg igyekszem tartani magam, de az a pár nap most engem is kikészített. Ma eddig nem volt lázam, remélem most már így is marad. Tegnap már "csak" 38,5-ig ment fel, ami azért már haladás. Ez már a gyógyulás jele. :-))
PS: Képzeld Drágám, mióta nem szexuális tartalmúak a bejegyzések, azóta meredeken csökkent az olvasottság. Közben kapok okos emileket különféle szolgáltatóktól, hogyan tudom növelni a látogatottságot és azzal hogyan tudok pénzt keresni. Nos, én nem akarom növelni a látogatottságot. Ez a blog Neked szól. Ha más is elolvassa és tanulságosnak találja az jó. Ha nem, akkor nem.
Tegnap hallottam egy idézetet: "Inkább írj magadnak közönség nélkül, mint írj a közönségnek és közben elveszítsd önmagad". Ez illik ide.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2010.10.29. 12:41:29
ami pedig az idézetet illeti... bizony. volt egy másik blogom, és volt olyan pillanat, amikor azt éreztem, ezt már a közönségnek írom. és mivel a téma a saját lelkem volt, hát ez nem éppen jó dolog. szóval így is van, azt írd, ami neked fontos, úgy ahogy neked jó! :)