Tudod Kedvesem, igazán szarul esik, hogy én szívem lelkem kiteszem, hogy jobbá tegyem a kapcsolatunkat, hogy kedvedben járjak, hogy neked könnyebb vagy más legyen, ehhez képest csak a folyamatos sopánkodást hallom.

Ami meg különösen szarul esett, hogy közölted: egy ideje nem olvasod a blogom, mert nincs rá időd.... Hát tényleg, általában rohadt hosszú bejegyzéseket szoktam írni, órákba telik elolvasni, egy kávé iszogatása közben eltelt idő ehhez kevés. Vagy amikor munka közben sorozatokat nézel a neten akkor sem futja rá idő. Na persze, most ez biztosan szarul esne neked, de Nyugodtan irhatok bántó dolgokat, ugysem olvasod... Úgyhogy nem mindegy?

Persze én vagyok a hülye, mi a f...nak irogatok, miért nem mondom el face to face és akkor nem kellene olvasni. Sokkal egyszerűbb lenne. Valószínűleg én csinálom szarul. A héten nem hallottam mást, mint a sopánkodást, hogy neked erre sincs időd, meg arra sincs, hogy többet szeretnél a gyerekekkel lenni, meg csomó dolgot csinálni, de a hetek csak mennek.

Hát bassza meg, én hiába akarok neked segíteni, ha te a kisujjadat sem mozdítod, csak sóhajtozol. Mozogni kellene, mert le kellene adni pár kilót, meg jó lenne elmenni kirándulni többet, meg ... meg ... Azt mondjok még a sok kellene között sem hallottam ,hogy többet kellene velem lenni, horribile dictu több intimitást vinni a kapcsolatunkba. De persze megint biztosan én vagyok a rohadt önző és a meg nem értő. Meg bunkó, meg morcos, meg nem beszélek, meg... meg... meg...

Most a tököm tele van. Megyek iszom egy pálinkát. Jofajta barack, tavalyi főzés, finom gyümölcs ízzel. Egészségedre Életem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.