Megérinteni
2010.11.28. 15:27
A tegnapi nap után ma beszélgettünk. Hosszan, mindenféle dolgoról.
Én azt érzem, hogy nem jutottunk sehová sem.
Az utolsó mondatod volt a kulcs.
Ott vagyok melletted, de nem tudom megériteni a lelkedet.
...
Azok közül, akik olvassák az írásaimat, nem tudom, hogy kiben milyen kép alakult ki Rólad. Elmondásod szerint én itt téged egy házsártos hárpiának állítottalak be, magamat pedig mártírnak, aki húzza az igát, a munkában és otthon is, mintaapa és mintaférj, és akit a csúnya és házisárkány felesége elhanyagol.
Nem vagyok mártír, sem mintaapa vagy mintaférj. Tisztában vagyok a hibáimmal és az elmúlt időszakom arról szólt (volna), hogy ezeken változtassak. Valószínüleg túl gyorsan akartam eredményeket elérni.
Elnézést kérek Tőled, ha az írásaimban olyan képet festettem le Rólad, ami számodra kellemetlen. Én úgy gondolom, hogy számtalan alkalommal fejeztem ki a rajongásomat és a szerelmemet, és csodáltalak téged.
Igen időnként voltam irónikus és szókimondó. De én azt gondolom, hogy mindíg próbáltam elkerülni, hogy bántó legyek. Ha megbántottalak, akkor itt most mindenki előtt bocsánatot kérek, ahogy azt neked szóban is megtettem már.
Nem kell, hogy elolvass, soha nem vártam el. Csak jól esne. Az írás számomra egy olyan önkifejezés, ami talán megnyitja az utat ahhoz, hogy szóban is őszintébbek legyünk egymással. Ez most úgylátszik rosszul sült el.
Nem tudom hová jutunk.
Az elmúlt egy hétben megjártam a mennyet és a poklot. A menny a múlt hét szombat volt. A pokol tegnap. Meg ma délelőtt.
Nem baj, újra megpróbálom, mert szükségem van Rád, te vagy az életem értelme.
Felállok.
És megpróbálom megériteni a lelked.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.11.28. 19:09:11
Aztán megkaptam, hogy én milyen szemétnek tartom őt, és milyen lekezelően írtam róla, és hogy nekem semmi nem tetszett, és anyámhoz hozzávágta őket. Ő meg felolvasott belőle ilyeneket: Drága Egyetlen Szerelmem, Édesem, Kincsem, Életem Értelme, szeretnék mindent megtenni azért, hogy minden szép és jó legyen közöttünk, és a segítségedet kérem, hogy boldoggá tudjalak tenni, mert ahogy most cselekszem, az látom, nem elég...
Egy párbeszéd mindig kétoldalú dolog, és az adó szándéka szerint mond valamit, amit a fogadó lefordít a maga nyelvére, és az nem mindig egyezik a szándékolt szavakkal/mondandóval.
Nem tudom, nekem nem tűnt olyan nagynak Nálatok a probléma, bár az, hogy ennyi együtt töltött év után sem tudtok normálisan kommunikálni, az megdöbbentett. Én anno úgy fogalmaztam, hogy mindketten igazat szóltunk, csak egyikőnk sem hallotta meg a másik igazát, és emiatt elbeszéltünk egymás mellett...
Sajnos nem vagyok elég tapasztalt, hogy tanácsot adjak, inkább én olvaslak azért, hogy tanuljak a hozzáállásotokból, hogy majdan, ha oda kerülök (megint), akkor segítségemre legyen egy-egy gondolat, vagy helyzetmegoldás. :)
Kitartást kívánok Nektek, és sok, a múlt szombatihoz hasonló közös élményt! ;)
Gritty goose 2010.11.28. 19:09:19
Megérinthető egyáltalán?!
Fel a fejjel, a rossz napok után csak jók jöhetnek!
Most ezeket a napokat azért éled meg olyan nehezen, mert a mennyben voltál múlt szombaton.
Férj 2010.11.29. 10:15:19
Újra meg kell tanulnunk, őszintén, szókimondóan beszélgetni egymással, felvállalva azt is, hogy valami a másiknak esetleg első hallásra rosszul esik. Ez nem egyszerű, és nem megy egyik napról a másikra.
De mindketten akarjuk, az világosan kiderült.
Gritty goose 2010.11.29. 10:54:09
Nekem is a párom 3 évig nem merte kimondani, sumákolt, sunnyogott...és közben pofonokat osztott. Nagyon fájt, mert tudtam, hogy ha nem is mondja ki, a cselekedetei elárulták, csak nem tudtam bebizonyítani, képébe vágni, mert hárított, tagadott. És ez a "titok" gátat épített közénk, betokosodott a lelkébe. Most már kimondta...lehet építkezni, korrigálni és haladni afelé, hogy jó legyen.
Nálatok is ezt látom, még ha nem is azonos a helyzet, de az óvatosság a féltés nagyobb károkat okozott, mint kellett volna, és amit az őszinte szó kiváltott volna.
Hajra...mond ki, ott, akkor, úgy, ahogy érzed, gondolod.
Ha ezért sértődik meg, akkor is egy lépéssel előrébb vagytok...nyílt voltál.
Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.11.29. 11:23:14
Nehéz munka, igazad van, de látszik rajtatok, hogy nagyon is megéri! :)))
éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2010.11.29. 17:00:57
schriftstellerin · http://boszimedal.blog.hu/ 2010.11.30. 09:18:20
Férj 2010.11.30. 14:12:38
De még egyszer mondom: igazatok van. :-)
Mellyssa 2010.12.02. 19:04:07
Amit én hiányolok (de lehet a párod is), hogy soha nincs szó arról ebben a blogban (fontosabb lenne otthon), hogy - bocsánat a kifejezéséért - de a szimpla lyukon kívül ő mást jelentene számodra (pl. jó anya, háziasszony, üzletasszony..akármi), csak egy szexuális tárgy. Ez a "Én úgy gondolom, hogy számtalan alkalommal fejeztem ki a rajongásomat és a szerelmemet, és csodáltalak téged" csakis olyan környezetben kerül elő, mikor épp d.ni akarsz.
Nálam még mindig motoszkál, hogy kamu ez a blog... A gyerekeidről CSAK és kizárólag negatív, lekicsinylő (eléggé gusztustalan) módon nyilatkozol. Nemcsak egy farok vagy, hanem elvileg egy apa is... de ezt nehéz elhinni.
Férj 2010.12.02. 21:38:15
Ha a régebbi bejegyzéseket is elolvastad, akkor emlékezhetsz rá, hogy leírtam, ez a napló nem a közönségnek szól, hanem a feleségemnek. Olyan dolgokat írok le benne, amit a hétköznapok során egymással nem tudunk megbeszélni, elsősorban a problémáimat, a vágyaimat, szorongásaimat. Azok a dolgok, amik tökéletesen működnek közöttünk, mind például a közös munka, a cég amit közösen építünk, a gyermekek nevelése, a család, a barátaink, a hétvégi kirándulások, közös programok, játékok, ésatöbbi azok itt nem szerepelnek, mert nem tartoznak a témához. Nagyon-nagyon sok minden tökéletesen működik közöttünk, tisztelem és igaz szerelemmel szeretem a feleségemet, hiszen ezért vagyunk együtt immár több, mint 17 éve.
Azok a dolgok amikről pedig nehéz beszélni, vagy éppen nem tudunk beszélni, azokat pedig leírom. Ő elolvassa és utána már sokkal könnyebben és őszintébben tudjuk megvitatni. Ez a célja az írásomnak.
aJeti 2010.12.03. 13:43:37
magamnak hazudok, nem gondolkodom, hárítok, nincs kedvem az egészhez, nem izgatsz fel, túlságosan régóta vagy ugyanabban a szerepben, én is, unom magamat ebben a szerepben, de nincs ami kilökjön, amíg látom az igyekezeted, nekem meg se kell mozdulni, közben lenézlek, mert küzdesz, elfogadom amit adsz, de képtelen vagyok viszonozni. magamtól nem fogok mozdulni, vágjon pofán valaki.
engem vágott.
most jó.
de elváltam.
te feleség!!! nézz magadba, őszintén: akarod még ezt a pasit? nem a kényelem miatt, hanem TÉNYLEG?!
aJeti 2010.12.03. 13:47:32
meg még egy kis odafigyelés.
ha azt érzem hogy teljesen elfogadsz én is azt sugárzom. akkor szárnyalunk.