Megérinteni

2010.11.28. 15:27

A tegnapi nap után ma beszélgettünk. Hosszan, mindenféle dolgoról.

Én azt érzem, hogy nem jutottunk sehová sem.

Az utolsó mondatod volt a kulcs.

Ott vagyok melletted, de nem tudom megériteni a lelkedet.

...

Azok közül, akik olvassák az írásaimat, nem tudom, hogy kiben milyen kép alakult ki Rólad. Elmondásod szerint én itt téged egy házsártos hárpiának állítottalak be, magamat pedig mártírnak, aki húzza az igát, a munkában és otthon is, mintaapa és mintaférj, és akit a csúnya és házisárkány felesége elhanyagol.

Nem vagyok mártír, sem mintaapa vagy mintaférj. Tisztában vagyok a hibáimmal és az elmúlt időszakom arról szólt (volna), hogy ezeken változtassak. Valószínüleg túl gyorsan akartam eredményeket elérni.

Elnézést kérek Tőled, ha az írásaimban olyan képet festettem le Rólad, ami számodra kellemetlen. Én úgy gondolom, hogy számtalan alkalommal fejeztem ki a rajongásomat és a szerelmemet, és csodáltalak téged.

Igen időnként voltam irónikus és szókimondó. De én azt gondolom, hogy mindíg próbáltam elkerülni, hogy bántó legyek. Ha megbántottalak, akkor itt most mindenki előtt bocsánatot kérek, ahogy azt neked szóban is megtettem már.

Nem kell, hogy elolvass, soha nem vártam el. Csak jól esne. Az írás számomra egy olyan önkifejezés, ami talán megnyitja az utat ahhoz, hogy szóban is őszintébbek legyünk egymással. Ez most úgylátszik rosszul sült el.

Nem tudom hová jutunk.

Az elmúlt egy hétben megjártam a mennyet és a poklot. A menny a múlt hét szombat volt. A pokol tegnap. Meg ma délelőtt.

Nem baj, újra megpróbálom, mert szükségem van Rád, te vagy az életem értelme.

Felállok.

És megpróbálom megériteni a lelked.

A bejegyzés trackback címe:

https://ferjemblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr392478947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.11.28. 19:09:11

Anno gyerek apjának én papír alapú leveleket irkáltam éjjel, míg ő aludt, én is úgy gondoltam, hogy így talán könnyebb kifejeznem az érzéseimet, a vágyaimat, a kéréseimet...
Aztán megkaptam, hogy én milyen szemétnek tartom őt, és milyen lekezelően írtam róla, és hogy nekem semmi nem tetszett, és anyámhoz hozzávágta őket. Ő meg felolvasott belőle ilyeneket: Drága Egyetlen Szerelmem, Édesem, Kincsem, Életem Értelme, szeretnék mindent megtenni azért, hogy minden szép és jó legyen közöttünk, és a segítségedet kérem, hogy boldoggá tudjalak tenni, mert ahogy most cselekszem, az látom, nem elég...
Egy párbeszéd mindig kétoldalú dolog, és az adó szándéka szerint mond valamit, amit a fogadó lefordít a maga nyelvére, és az nem mindig egyezik a szándékolt szavakkal/mondandóval.
Nem tudom, nekem nem tűnt olyan nagynak Nálatok a probléma, bár az, hogy ennyi együtt töltött év után sem tudtok normálisan kommunikálni, az megdöbbentett. Én anno úgy fogalmaztam, hogy mindketten igazat szóltunk, csak egyikőnk sem hallotta meg a másik igazát, és emiatt elbeszéltünk egymás mellett...
Sajnos nem vagyok elég tapasztalt, hogy tanácsot adjak, inkább én olvaslak azért, hogy tanuljak a hozzáállásotokból, hogy majdan, ha oda kerülök (megint), akkor segítségemre legyen egy-egy gondolat, vagy helyzetmegoldás. :)
Kitartást kívánok Nektek, és sok, a múlt szombatihoz hasonló közös élményt! ;)

Gritty goose 2010.11.28. 19:09:19

Kérdés csak az, hogy az a kedvesed lelke mennyire van burokban!?????
Megérinthető egyáltalán?!
Fel a fejjel, a rossz napok után csak jók jöhetnek!
Most ezeket a napokat azért éled meg olyan nehezen, mert a mennyben voltál múlt szombaton.

Férj 2010.11.29. 10:15:19

@Enchantée: Azt gondolom, hogy az évek során a párom és köztem zajló beszélgetésekben egyre inkább elmentünk abba az irányba, hogy nem akarjuk szavakkal megbántani a másikat. És ez sajnos egy kicsit az őszinteség rovására ment. Nem mondok ki valamit, vagy nem úgy mondom ki ahogy igazán gondolom, mert nem akarom megbántani a másikat. Ez hosszú idő alatt alakult ki és teljesen jószándékúan, de egyikünk sem (legalábbis én nem) számoltunk a következményekkel. És a következmények nem jók.

Újra meg kell tanulnunk, őszintén, szókimondóan beszélgetni egymással, felvállalva azt is, hogy valami a másiknak esetleg első hallásra rosszul esik. Ez nem egyszerű, és nem megy egyik napról a másikra.

De mindketten akarjuk, az világosan kiderült.

Gritty goose 2010.11.29. 10:54:09

@Férj: Néha nem is gondoljátok, hogy a kegyes hazugságokkal, színezéssel, selyem papírba csomagolással, sokkal jobban bántotok minket, mint ha a rideg valóságot mondanátok őszintén el.
Nekem is a párom 3 évig nem merte kimondani, sumákolt, sunnyogott...és közben pofonokat osztott. Nagyon fájt, mert tudtam, hogy ha nem is mondja ki, a cselekedetei elárulták, csak nem tudtam bebizonyítani, képébe vágni, mert hárított, tagadott. És ez a "titok" gátat épített közénk, betokosodott a lelkébe. Most már kimondta...lehet építkezni, korrigálni és haladni afelé, hogy jó legyen.

Nálatok is ezt látom, még ha nem is azonos a helyzet, de az óvatosság a féltés nagyobb károkat okozott, mint kellett volna, és amit az őszinte szó kiváltott volna.

Hajra...mond ki, ott, akkor, úgy, ahogy érzed, gondolod.
Ha ezért sértődik meg, akkor is egy lépéssel előrébb vagytok...nyílt voltál.

Enchantée · http://greenshark.blog.hu/ 2010.11.29. 11:23:14

@Férj: Az őszinteség sokszor nagyon fáj, ez így igaz. Én is sokszor sértődöm meg azon, ha megmondják kritikusan, mi a baj velem, de aztán elgondolkodok rajta, és ha igaza volt a másiknak, akkor belátom, megpróbálok javulni, változni. Ha viszont én nem úgy látom, akkor is el lehet mondani a saját véleményt ugyanarról, a másik oldalt, és annak fényében összehozni valami olyan megoldást, ami mindkét félnek megfelel...
Nehéz munka, igazad van, de látszik rajtatok, hogy nagyon is megéri! :)))

éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2010.11.29. 17:00:57

nekem nem házsártos picsának, hanem egy végtelenül kimerült nőnek jött le e feleséged. talán azért, mert én is voltam nár ebben a helyzetben. és ahogy a másik kócos barátnőm mondta a nagy igazságot: a nőnek a lelkével kell dugni és azt kell felizgatni... szóval egyelőre nem konkrétan a szeretkezésre kellene koncentrálnod, hanem arra, hogy ő jól érezze magát.

schriftstellerin · http://boszimedal.blog.hu/ 2010.11.30. 09:18:20

Ugyanakkor viszont ez a "nem tudod megérinteni a lelkem" egy jó nagy közhely, nesze semmi, fogd meg jól. Mert mit kezdjen vele a tisztelt partner? Mit jelent, és hogyan lehet megérinteni valaki lelkét? Ez szerintem tipikus hárító viselkedés, maga sem tudja, mi baja. Vagy ha tudja, nem képes/nem akarja elmondani. Ezt kellene valahogy kibogozni, hogy ennyi év után hogy érezhet így. Valaha régen megérintetted a lelkét? Az mit jelentett számára? Drukkolok nektek! :)

Férj 2010.11.30. 14:12:38

@éniskócos: Bármennyire fáj is kimondani, de a barátnődnek és neked is teljesen igazatok van. Tudom, érzem, hogy ezt kell tennem, és azt gondolom, hogy teszek is érte, de néha a hormonok, meg a férfi lélek felülkerekednek. Férfiként ezt nehéz megérteni, és sok esetben ez olyan megfoghatatlan dolog, néha nem tudunk mit kezdeni vele, és csak nézünk hülyên, hogy most akkor mi is van?!

De még egyszer mondom: igazatok van. :-)

Mellyssa 2010.12.02. 19:04:07

Találó az összefoglalás. Nekem is ez jött le. Sőt, annyira elházisárkányosítottad a kedvest, hogy én már lassan sajnálom őt miattad.
Amit én hiányolok (de lehet a párod is), hogy soha nincs szó arról ebben a blogban (fontosabb lenne otthon), hogy - bocsánat a kifejezéséért - de a szimpla lyukon kívül ő mást jelentene számodra (pl. jó anya, háziasszony, üzletasszony..akármi), csak egy szexuális tárgy. Ez a "Én úgy gondolom, hogy számtalan alkalommal fejeztem ki a rajongásomat és a szerelmemet, és csodáltalak téged" csakis olyan környezetben kerül elő, mikor épp d.ni akarsz.
Nálam még mindig motoszkál, hogy kamu ez a blog... A gyerekeidről CSAK és kizárólag negatív, lekicsinylő (eléggé gusztustalan) módon nyilatkozol. Nemcsak egy farok vagy, hanem elvileg egy apa is... de ezt nehéz elhinni.

Férj 2010.12.02. 21:38:15

@Mellyssa: Kedves Mellyssa, köszönöm a hozzászólásodat. Megtisztelő számomra, hogy bár olyan régóta vagy tag, olvasol blogokat, nem túl gyakran mondasz véleményt, az én irományomat mégis méltónak találtad arra, hogy véleményeddel emeld a színvonalát!
Ha a régebbi bejegyzéseket is elolvastad, akkor emlékezhetsz rá, hogy leírtam, ez a napló nem a közönségnek szól, hanem a feleségemnek. Olyan dolgokat írok le benne, amit a hétköznapok során egymással nem tudunk megbeszélni, elsősorban a problémáimat, a vágyaimat, szorongásaimat. Azok a dolgok, amik tökéletesen működnek közöttünk, mind például a közös munka, a cég amit közösen építünk, a gyermekek nevelése, a család, a barátaink, a hétvégi kirándulások, közös programok, játékok, ésatöbbi azok itt nem szerepelnek, mert nem tartoznak a témához. Nagyon-nagyon sok minden tökéletesen működik közöttünk, tisztelem és igaz szerelemmel szeretem a feleségemet, hiszen ezért vagyunk együtt immár több, mint 17 éve.
Azok a dolgok amikről pedig nehéz beszélni, vagy éppen nem tudunk beszélni, azokat pedig leírom. Ő elolvassa és utána már sokkal könnyebben és őszintébben tudjuk megvitatni. Ez a célja az írásomnak.

aJeti 2010.12.03. 13:43:37

egy kicsit én vagyok ő. és:

magamnak hazudok, nem gondolkodom, hárítok, nincs kedvem az egészhez, nem izgatsz fel, túlságosan régóta vagy ugyanabban a szerepben, én is, unom magamat ebben a szerepben, de nincs ami kilökjön, amíg látom az igyekezeted, nekem meg se kell mozdulni, közben lenézlek, mert küzdesz, elfogadom amit adsz, de képtelen vagyok viszonozni. magamtól nem fogok mozdulni, vágjon pofán valaki.

engem vágott.
most jó.
de elváltam.

te feleség!!! nézz magadba, őszintén: akarod még ezt a pasit? nem a kényelem miatt, hanem TÉNYLEG?!

aJeti 2010.12.03. 13:47:32

ami engem megmenthetett volna: az elejétől fogva a teljes őszinteség, önmagam ismerete, és felvállalása. humor. és sok sok munka és odafigyelés.
meg még egy kis odafigyelés.

ha azt érzem hogy teljesen elfogadsz én is azt sugárzom. akkor szárnyalunk.
süti beállítások módosítása