A motivációkról
2011.02.01. 10:50
Azon gondolkoztam az elmúlt napokban, hogy vajon mennyivel járhatnék előbbre az Önmegvalósítás terén, ha azt az időt, energiát, amit a szexuális vágyam, mint fiziológiai szükséglet kielégítésére (pontosabban kielégíteni probálására) fordítok, azt az időt mondjuk munkára, valamilyen értékteremtő tevékenységre tudnám fordítani?
Hülye közhely, hogy a férfiak naponta átlagosan X alkalommal gondolnak a szexre. Közhely, de igaz (jó, mióta szorgalmas blogolvasó lettem, azóta tudom, hogy vannak kivételek. Sok kivétel van, de mondjuk, hogy az Átlagos Férfi). Minél erősebb a szexuális vágy, annál többször. Minél régebben volt szex, annál erősebb a szexuális vágy.
Én általában 2-3 naponta igénylem a szex valamilyen formáját, néha gyakrabban, néha ritkábban. Nálam is változó. A harmadik napon és azt követően már elmondható, hogy mint az induló szülési fájdalmak, 12 percenként villan be valamilyen emlékkép valamely korábbi együttlétünkről, vagy még meg nem valósított fantázia kép. Ilyenkor a gondolat elkalandozik, a tekintet réved, a vér az agyból az ágyékba tódul. Ez a helyzet tökéletesen alkalmatlan arra, hogy az ember folymatos kreatív gondolkodást végző munkát végezzen. Kell hozzá önuralom, hogy ilyenkor a gondolatokat koncentrálni tudjuk, de időnként nagyon nehéz. Ahogy pedig telnek a napok, úgy egyre nehezebb. Ilyenkor borzasztóan gyatra tud lenne a teljesítményem. Míg egy-egy jó szeretkezést követő napon képes vagyok 150%-on teljesíteni, ilyenkor ez leesik 30% alá. És ez nem csak a munkára igaz, ugyanúgy vonatkozik egyéb szerepeimre, mint apa, férj, stb.
Most lehet rajtam szánakozni és röhögni, de már Maslow bácsi megmondta, hogy a különböző szükségletek kielégítése iránti motivációk egymásra épülnek. Ha nem eszel, nem iszol, nem dugsz, akkor ne is próbálkozz az önmegvalósítással, a kreativitással, mert esélytelen. Ha az ember éhes, akkor semmi más nem érdekli. Minél éhesebb, annál inkább. Én pedig sokszor vagyok éhes.
A kiegyensúlyozott nemi élet nyújtotta kielégültség érzés és az ezzel járó "ide nekem az oroszlánt" magabiztosság csodákra képes...
Az vesse rám az első követ, aki nem így gondolja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
schriftstellerin · http://boszimedal.blog.hu/ 2011.02.01. 16:35:25
Gritty goose 2011.02.01. 17:23:45
Csak ez egy hisztis pitcha kivitelben:
csak1lany.blog.hu/2010/11/08/hetvege_na_meg_a_nyitott_hazassag
éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2011.02.02. 09:14:56
dilidokimmal pont ez volt a kapcsolat alapja, hogy megőrültünk a másik vágyának intenzitásától. ez lelkileg is olyan pluszt ad (nem beszélve a fizikai kielégülésről), amitől szárnyakat kapunk. és a tudat, hogy nem feltétlenül bennünk van a hiba, mármint igenis kívánatosak vagyunk, nem az a baj, hogy nem lehet minket kívánni. ez a tudat megszabadít egy csomó görcstől, ami aztán lehetővé teszi, hogy megértőbb legyek. és kezdeményezőbb és kreatívabb a szexben :) ezek a dolgok pedig nem szoktak megártani egy házasságnak :)
Ifigenie 2011.02.02. 11:56:36
Úgymint szexuális energia más egyéb energiává alakítása lehetséges lenne-e.
Úgyis annyi mindent kutatnak már, ezt miért nem?!
Éppenséggel lehetnének szexuális energiával hajtott gépjárművek, amikor be van zsongva az ember, akkor ráköti magát valami kábellal a kocsira és átadja az energiát...vagy hasonló :-)
És akkor meg is szabadul tőle, és még kézzel foghatóan hasznosat is tett ezzel.
kozgaztanar 2011.02.04. 10:45:57
MuciFoci 2011.02.07. 18:25:06
Érdekes a szemszög, és díjazom hogy férfi létedre ennyire rendszeresen vezeted a naplót.
Az első pár bejegyzést olvasva arra gondoltam hogy 'tyűha, milyen tuskó felesége van', aztán ahogy olvasgatom inkább úgy érzem hogy ha ez így megy tovább akkor segítségre lesz szükségetek hogy megmentsétek a házasságotokat.
Te kefélni akarsz rendszeresen és jót, ő meg annyira belefásult a hétköznapokba hogy gondolom már akkor is kötekedne ha éppen tényleg semmi kötekednivalója nincs.
Azt látom hogy elmondod neki hogy mennyire tetszik neked. Látom hogy próbálsz besegíteni a gyerekekkel. De nem látom a romantikát? Nem látom, hogy lennének-e tervek közös nyaralásra (gyerekek nélkül), akár csak egy hétvégére a közelben ahol csak egymással foglalkozhatnátok? Nem látom a kettesben eltöltött vacsorákat, nem látom hogy pénteken elmentek volna-e a gyerkőcök hétvégézni hogy tiétek maradjon a lakás?
Puhatold ki hogy mit szólna egy hétvégéhez. (Először tuti beleköt hogy nincs rá idő). Lassan adagold be neki, de ne kössed a szexhez, mondjad meg neki őszintén hogy randizni akarsz vele. Szerintem bele fog menni. Amikor már látod rajta az őszinte érdeklődést, találd ki hogy Szeged lenne-e a nyerő vagy San Marino és lepjed meg egy úttal. és ígérd meg neki hogy gyakorivá teszitek ezt.
Nekem így olvasva úgy tűnik hogy valahol a második gyerek megszületése után nem sikerült neki kilábalni a depresszióból teljesen és a saját frusztráltsága miatt nem tud túllépni apró szarságokon.
Ha minden kötél szakad akkor egyetértek schriftstellerin-nel és javaslom hogy addig szálljatok ki ameddig még komolyabb sérülés nélkül lehet.