Hát azért még szoknom kell, hogy naplót írok... Nagy lendülettel belekezdtem az első bejegyzésnek, aztán két napig erre sem néztem. Mentségemre legyen mondva, hogy minden köztes napon rengeteg munkám volt, nem értem rá semmi ilyenre. Este otthon meg a szokásos: vacsora, fürdetés, egy órás küzdelem a kölykökkel, hogy bezavard őket az ágyba, mese olvasás stb. Utána örülsz, hogy lerogysz a kanapéra meg hogy csend van.

Mire vágyik ilyenkor az ember fia? Hát persze, hogy szexre! Egy kis lazító esti együttlétre ami után elégedetten elnyúlsz az ágyban és mosolyogva alszol el. Persze az asszony lánya egy lépéssel előtted jár ami jelen esetben azt jelenti, hogy ő már az 'elnyúlsz az ágyban és mosolyogva alszol el' fázisban van. Ezzel Te drágám is így vagy, ami persze érthető, csak egy két nap után már kezdek feszült lenni. Tegnap is: hozzám fordulsz, simogatod az arcom, csókot adsz a számra és azt suttogod: úgy hiányzol! Majd két másodperc múlva mire reagálnék, már látom, hogy a szemed csukva, a simogató kezed lassan ellazul és a szád sarkában egy huncut mosollyal már alszol is. Lehet, hogy lassú vagyok???

Na nem baj azért ma pótoltuk: reggel az irodában, az új tárgyalóban felavattuk az új fotelokat. Imádom amikor csinosan fel vagy öltözve. Elegáns kis kosztüm, magassarkú cipellő, elegáns smink. Nincs sok teketóriázás: néhány forró csók, aztán már jöhet is egy kis kényeztetés... húúú.. imádooommm! Egyébként ilyen fotelt otthonra is veszek. Abszolút idális!!!

Ezek az irodai együttlétek az egyik állandó fantáziám. Hiába: negdöglök érted, mikor csinosan fel vagy öltözve! Amit pedig a száddal tudsz az fantasztikus!!!

Na most abbahagyom. Drágám hol vagy?   :-))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.